7. Fejezet: Sesshoumaru érzései

 Másnap korán kelt, hogy megnézze Sesshoumarut. De a szellemnek hűlt helye volt. Kagome nagyon megijedt. Magához vette az íját és a nyilait, majd elindult megkeresni. Még mindenki aludt. Meg is találta Sesshoumarut egy tó partján. Épp köveket hajigált a tóba. Hátra sem fordult, de már mondta.

-          Tudtam, hogy eljössz Kagome. – szólt, de most más volt a hangja. Lágy, meleg és tele érzelmekkel.

Kagome közelebb ment a szellemhez, aki hirtelen megfordult és magához ölelte. Kagome kiszakította magát a karjaiból.

-          Na, de Sesshoumaru? – húzta fel a szemöldökét.

-          Kagome…. – kezdte Sesshoumaru. – Én még magamnak sem akartam bevallani, de ezalatt az egy nap alatt teljesen beléd szerettem . Bár tudom, hogy te az öcsémet szereted. De azért mégis, nem gondolnád át még egyszer? – nézett a lányra Sesshoumaru őszinte szerelemmel.

-          Sesshoumaru… - hajtotta le a fejét Kagome. Egy: Én nagy-nagyon szeretem Inuyashát és senki kedvéért nem hagynám el. Kettő: Nekünk Inuyashával közös küldetésünk van, ami a szerelmünk erején múlik, hogy sikerül e.

-          És mi lenne az? – kérdezte Sesshoumaru halkan.

-          Mi leszünk a szülei a Legendák Gyermekének. – válaszolta Kagome. Úgyhogy nagyon sajnálom.

Ezzel elrohant és otthagyta az elkerekedett szemű Sesshoumarut. Pont akkor ért vissza, amikor Inuyasha mindenkit felrázott és harsogott tőle az erdő.

-          Kagomét elrabolták!!!!! Biztos Sesshoumaru volt, hisz ő sincs itt!!!! – ordibálta.

Többiek meg majdnem dobhártyaszakadást kaptak, de ők is megijedtek.  Ekkor megszólalt Kagome.

-          Itt vagyok, Inuyasha! – nevetett.

Inuyasha odarohant hozzá és átölelte. Ekkor Sesshoumaru bukkant fel.

-          Gratulálok, öcsi. Ilyen szép, kedves és hűséges lány nem minden bokorban terem. Büszke lehetsz rá, hogy tőle fog gyermeked születni. – mondta lágyan, majd rámosolygott Kagoméra. – Jaken! Hozd Aunt! Gyere Rin, indulunk!

Amint felszálltak a lóra, Sesshoumaru is felrepül és eltűntek a napfelkeltében. Először Inuyasha tért magához.

-          Ez meg mi volt? – kérdezte Kagomét.

-          Nos, csak annyi, hogy Sesshoumaru belém szeretett és azt akarta, hagyjalak ott miatta. De aztán elmondtam neki, hogy én téged senki kedvéért nem hagylak el, mert szeretlek. Meg aztán, mondtam neki, hogy nekünk közös küldetésünk van, ami a szerelmünk erején múlik. – Kagome ezt egy szuszra mondta el, de Inuyasha megértette és magához ölelte, majd megcsókolta Kagomét.

Hamarosan ők is elindultak. Pont ebédszünetet tartottak, amikor Kagome Sangohoz fordult.

-          Sango, beszélni szeretnék veled. – suttogta a fülében.

Felálltak és valami ürüggyel eljöttek.

-          Nos mi lenne az? – kérdezte Sango.

-          Ma este…ma este fog megfoganni a Legendák Gyermeke. – válaszolta pirongva Kagome.