4. rész:Felismerés

Elég sokáig mentek, míg elérték a céljukat.Hatalmas robosztus épülettel találták magukat szemben.Nem véletlenül nevezték a Sötétség Palotájának.

A nagy sötétségben elég nehezen voltak kivehetők a palota körvonalai.Még a hold sem látszott.Kagome tudta mit jelent ez. Érezte a baljós előjeleket.Érdekes módon Inuyasha annyira beleélte magát a megmentősdibe, hogy nem figyelt a környezetére.Elvolt merülve a saját kis világában.

-Inuyasha!!!-kiáltott Kagome

-Mi van?-Inuyasha mérgesen nézett a lányra de látta szemében az aggodalmat.

-Újhold van!

-Nem! Ne most.

Hatalmas fénycsóva érkezett a felhőkből. Ilyen átváltozást még nem látott sem Kagome, sem Shippou.Néhány másodperc múlva Inuyasha ott ált előttük feket hajjal. Kezéből kiesett a Tetsusaiga.Sango,Miroku,Rin,Jaken, és Kikyou nagyon megdöbbentek. még nem látták ilyennek Inuyashát.Mindenki meg akarta kérdezni mi történt vele de végül csak Sango szólalt meg:

-Mi történt Inuyashával?

-Átváltozott emberré.

-De hogy?-kérdezte Miroku-

-Tudjátok, csak fél démon vagyok.Ez azzal jár hogy az újhold első éjszakáján, amikor a hold nem látható átváltozok emberré.

-De reggel visszaváltozik hanyou-vá.-mondta aggódva Kagome-Csak az a baj hogy most nem tudja használni a Szent Kardot. Úgyhogy most nagy szükségem van rátok. Egyedül nem tudom megvédeni.

-Furcsa hogy ő szorúl a mi segítségünkre.-mondta Sango

-Nincs szükségem rá!

Kagome gondolkodóba esett: Inuyasha nagyon büszke. Nehezen ismeri el, ha segítségre van szüksége. De el kell fogadnia hogy nem tud mindent egyedül elintézni.

-Na akkor bemegyünk?-kérdezte Rin.

-Az nem lesz olyan egyszerű.

Shippou kijelentésére mindenki felkapta a fejét. Hatalmas denevérek támadták meg őket. Kétszer akkorák voltak mint egy ember.

-Inuyasha!!!!

-Kagome-chan!

-Menj arrébb Sango majd én.

-Kazaana!-és a jól ismert szél kicsapott Miroku kezéből.

-Hoshi-sama vigyázz!

-Naraku darazsai. Hogy kerülnek ide. Ehez Narakunak biztos nincs köze.-visszazárta jukat, és rátekerte a rózsafüzért.

De a denevérnél még mindig ott volt Kagome.

-Hiraikotsu!-kiáltott Sango és mindent beleadva dobta el a bumerángot.

-Nem talált.

-Majd én!-ajánlkozott Kikyou.

Előhúzta a nyilat a tokból és ellőtte.

-Eltaláltam!

És valóban. A nyíil egyenesen a démon jobb szárnyába repült, de nem használt, a denevér zavartalanul tovább repült.

-Mentsetek meg!!!!!!-sikított Kagome de hiába. Már olyan messze volt, hogy a kiáltását elnyelte az éjszaka.

-És most mi lesz?-kérdezte Jaken

-Mi lenne? Megmentjük Kagomét!-mondta Shippou.

-És Sesshoamu-samat.

-Gyere Inuyasha!

-Megyek.-Sangó fölsegítette Inuyashát és elindult.

Eközben bent a palotában Sesshoamru egy oszlophoz láncolva ült, pont azzal az üres tekintettel, mozdulatlanul mint a tónál. Hortelen egy sötét árnyék vetődőtt Sesshomaru fejére.De ő nem mozdította tekintetét, és nem nézett az alakra.

-Szánalmas vagy. Kicsit gyanús volt hogy ilyen kőnnyű volt téged elrabolni, de tudod meg kellett bosszúlnom azt a sok mindent amit tettél velem az évek során.Hé, bolha!Gyere ide.

-Igenis nagyuram!

-Nemsokára találkonak a legbelsőbb félelmükkel. Közelednek a vendégeink. Szólj a többieknek.

-Igenis uram.

A sötét alak hangtalanul átsuhant a terem túlsó oldalán lévő ajtóhoz. Kinyitotta és a leláncolt Kagome ált előtte.

-Nos, te vagy Kagome. Nem csodálom hogy Inuyasha odavan érted.

-Ki vagy te?

Az alak belépett a fénybe. Kagome tett volna egy lépést hátra ha nem lett volna szorosan odaláncolva.Inuyashát látta maga előtt.Legalábis valakit aki nagyon hasonlított rá, csak fekete volt a ruhája.

-Inuyasha?!

-Majdnem kicsikém.

-De, te teljesen olyan vagy mint ő.

-Tulajdonképpen kicsi csillagom én Inuyasha sötét énje vagyok.Bennem gyűlik össze Inuyasha összes gonoszsága:a féltékenysége, a dühe, a démoni énje, a Sesshoamru iránti dühe, minden ami rossz és gonosz.

-Szóval így.

-És had mutassak valakit. Gyere be cicám!

Ekkor még nagyobb megdöbbenésére saját sötét énjét látta maga előtt.

-Szia Kagome!-köszöntötte a sötét énje.örülök hogy találkoztunk.

-Te ne örülj semminek te ócska hamisítvány!

-Szépségem ne legyé mérgess mert job vagyok mint te.

-Ah!

-Na menj és szól nekik.-mondta Inuyasha.

-Tulajdonképpen mit akarsz tőlünk?-kérdezte az igazi Kagome.

-Tőletek semmit

-Akkor mért ejtettél fogjul?

-Csak úgy. Én Sesshoamarun akarok bosszút álni.

-De miért?

-Igazából nem is én, hanem Inuyasha.Neki az összes fájdalom közül a legjoban Kikyou elvesztése fájt.És én állok bosszút érte, mivel ő ezt nek tette meg.

-De mégis hogy?Hogy..

-Hogy jöttem létre?

-Itt vannak Inuyasha.-mondta az ál Kagome.

-Ohh!-ezt nem hiszem el.

-Pedig igaz.

Ott ált előtte az összes barátjának a sötét énje:Shippoué, Mirokué,Sabgoé,Riné, és Jakené.

-Megdöbbentő ugye kiscicám.-mondtra szemrehányóan a sötét Inuyasha.

-Valóban. De elmondanád hogy jöttetek létre? És hol van Kikyou sötét énje?

-Nos én akkor jöttem létre amikor Inuyasha előssző megérintette a Shikon no Tamat.Az összes harag ami Inuyashában volt létrehozott engem.A többieket én teremtettem. Kikyounak azért nincs sötét énje mert rá nem számítottam.

-De töletek nem akaraunk semmit.-szólt az ál Sangó

-Igen, csak ez nem volt benne a főnök számításaiban.-mondta Miroku sötété énje.

-Akkor minket nem fogtok bántani?

Nem.-mondta a sötét Inuyasha-nem, mert mégis csak belőletek jöttünk létre, és azért sem mert akkor mi is meghalnánk.

-És ez fordítva is így van?Ha megölünk titeket mi is meghalunk?-kérdezte Kagome.

-Csak nem képzeled hogy...-kezdte az ál Inuyasha, de a Shippou sötét énje félbeszakította.

-Nem!

-Shippou! Nem akartam elmondani neki mert így tudja hogy megölhetnek minket.

-Bocs főnök.-mondta az ál Shippou.

-Most már mindegy.

-Hiraikotsu!

-Mi a?-kiáltott az ál Inuyasha.

Az igazi Sango dobta a bumerángot.Eddig ők sem látták a sötét énjeiket, de ők is hátrahököltek.

-Nos, lám megjöttek az eredetiink.-mondta elégedetten Inuyasha sötét énje.-üdvözöljétek a Sötét Éneteket.